🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rendkívüli kegyelem
következő 🡲

rendkívüli kegyelem (lat. gratia extraordinaria): a →misztika szakkifejezése azon természetfölötti ajándékok jelölésére, melyeket Isten azoknak ad, akiket itt a földön a misztika tökéletességére hív. Fogalompárja, a rendes kegyelem (gratia ordinaria), az üdvösség eléréséhez szükséges természetfölötti ajándékok gyűjtőfogalma (→kegyelemtan). ~ pl. →stigmák, →látomás, →eksztázis, →levitáció, →karizma, →csoda. **

Müller 1935:89.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.